Intézménymutató:
Bethlen Kata Reformatus Diakoniai es Tanulmanyi Kozpont/Intezet (Kolozsvar)
1999. december 2.
Dec. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata, hatvanhét művész százötvenkét alkotásával. A tárlat a legjelesebb hazai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh tagjainak és meghívottainak munkáit mutatja be. Az 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével megalakult céh 1994-ben újjáalakult, és immár harmadik országos tárlatát rendezi meg. A művészek közel fele, harmincketten kolozsváriak. A megnyitón dr. Csiha Kálmán püspök, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2000. április 20.
A református egyházon belül jelentkező különböző szakadár irányzatok elterjedéséről, az Erdély-szerte egyre nagyobb teret hódító vallási irányzatokról, mozgalmakról kérdezte a Szabadság Tőkés László püspök véleményét. Elmondta, hogy konfrontáció akkor következett be, amikor a Rapp-féle miskolci Missziós Iskola elkezdte tevékenységét. A legvadabb fundamentalista egyházellenes hangot ütötték meg, a református gyülekezetekbe körleveleket küldtek szét, amelyekben valósággal kiátkozták mind Tőkés Lászlót, mind Csiha Kálmán püspököt. Egyik fő vádjuk az volt, hogy "paráználkodunk" a római katolikus, evangélikus és unitárius egyházakkal való ökumeniában. Jelenleg öt-hat mikroközösségük tengődik Erdélyben. Nem lehet a dollárból hitet melengetni - jegyezte meg a püspök. A CE-szövetséggel hét-nyolc éven keresztül türelmes küzdelmet, párbeszédet folytattak. Végül a CE 1998-ban hivatalos levélben, illetve egyesületi határozatban megtagadták a református egyház joghatóságának elismerését. Nem tanbelileg, hanem egyházjogi szempontból támadtak ellentétek. "Az 1989 után beindult és elszaporodott vallási irányzatok úgy fonódnak az egyház testére, mint a fagyöngy." Ezek az új mozgalmak nem tartanak igényt az egyház egészére. Ők a kevesek, a hitbeli elit karizmatikus körére szorítkoznak. Tőkés László úgy látja, hogy bomlasztják a közösséget. Akarva-akaratlanul 1998-ban egymással összeugrasztották a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületet, valóságos internetháborút folytattak a Királyhágómelléki Egyházkerület ellen és fellármázták az egész nyugati sajtót, hogy itt vallásüldözés folyik. - Az új mozgalmak többsége saját diakóniai intézetet, könyvkiadót, újságot indít, és nem kívánja a hagyományos történelmi református népegyház keretében végezni a hitbeli megújítást. - El kell ismerni, hogy vannak valós egyházi hiányosságok és az ezekkel szemben jogos a megnyilvánuló elégedetlenség, állapította meg a püspök. Az intézményes egyház jellegéből fakadó a nehézkessége. Az egyházon belül lehet is lehet javítani a helyzeten. - Mindegyik mozgalomnak vannak elismerésre méltó vonásai. Nem is a tanításukkal van baj, hanem azzal az emberi attitűddel, "amelyet néhány meghatározó karizmatikus személy képvisel." Ezeknél a csoportosulásoknál erőteljes a szubjektív személyi függőség. /Papp Annamária: "Nem lehet a dollárból hitet melengetni" Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2000. ápr. 19., folyt.: ápr. 20./
2000. május 4.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége és a Tréning Kerekasztal, valamint az Emberi Erőforrás Gazdálkodási Tanácsadók Szövetsége május 20-án vezetési tanácsadó képzést szervez kis- és középvállalkozók számára, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. /Vezetési tanácsadó képzés kis- és középvállalkozóknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./
2000. május 27.
Máj. 21-22-én ünnepelt a Romániai Magyar Zenetársaság: id.Balogh Ferenc hegedűtanárt köszöntötték Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Id. Balogh Ferenc hegedűtanár és hangversenymester életének és munkásságának jelentős része kötődik Kolozsvár zenei életéhez. 1948-ban kerül Kolozsvárra az Állami Magyar Operához, ahol 1958-ig látta el a hangversenymester feladatkörét. Ezzel párhuzamosan a Magyar Művészeti Intézet zenefakultásán tanított, majd miután az intézményt beolvasztották a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolába, nyugdíjazásáig több mint száz növendéke sajátította el vele a hegedülés művészetét. 1981-ben ment nyugdíjba. Az idős mestert köszöntő kamarahangversenyen fellépett Ruha István. ifj. Barabás Sándor, Rózsa Ernő és ifj. Balogh Ferenc is. Demény Attila, az RMZT elnöke a távol levő tanítványok születésnapi jókívánságait tolmácsolta. - Az ünnepelt elmondta, hogy a budavári Koronázó-templom zenekarában hangversenymester. /80. születésnapján köszöntjük Balogh Ferenc tanár urat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2000. június 13.
A kárpátaljai Nagydobronyban tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtó- és Telekommunikációs Bizottsága. Az ülést Horkay László kárpátaljai püspök nyitotta meg, majd Tonk István elnök kifejtette: "úgy érezzük, egy újabb szigetre jöttünk, hiszen Trianon a magyarságot szétszabdalta, s ezért szigetekben élünk." A sajtóbizottság egyik fő feladata, hogy a magyar reformátusságot összetartsa, remélve, hogy a szigetek egyszer földrésszé kovácsolódnak. - Czövek Olivér bemutatta a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületről készülő térképet. - A nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthont holland segítséggel építették 1995-ben, melyben 59 egészséges és testi-szellemi fogyatékos árva és félárva gyermeket szállásoltak el. - Munkácson a négyszintes gyermekotthon holland és német segítséggel 1997-ben készült el. Működésben-fenntartásban nagy segítséget nyújt néhány amerikai gyülekezet. Munkácson a cigánytelepen Gulácsy Lajos tiszteletbeli püspök mutatta be az épülő templomot /Kárpátalján a negyedik cigánytemplom/, a hozzátartozó tagok pedig a 100. magyar ajkú gyülekezetet alkotják. A gyülekezet a kétezret is meghaladhatja. A vendégek Beregszászon megtekintették a diakóniai központot. - Tiszabökényben az árvíz idején tönkrement házak közül 52 az Erdélyi Ref. Egyházkerület segítségével épül újjá. Megtekintették a 14. századi Árpád-kori templomot, amely Kárpátalja legrégibb temploma. /Somogyi Botond: Látogatás Kárpátalján. Református összefogás az árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2000. június 21.
Nyugalomba vonul Bustya Dezső lelkipásztor /sz. Erdőszentgyörgy, 1935. febr. 20./ 1995-től a Bethlen Kata Diakóniai Központ /Marosvásárhely/ főigazgatója, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője és püspök-helyettese, a Romániai Református Egyházak Zsinatának és Zsinati Állandó Tanácsának tagja. A kolozsvári Diakonisszaképző Intézetnek és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Református Didaktikai Fakultásnak óraadó tanára, az általa alapított Üzenet című lap főszerkesztője, fő- és felelős szerkesztője a Református Szemlének, felelős szerkesztője az egyházkerület hivatalos közlönyeként megjelenő Értesítőnek, állandó munkatársa az Igehirdetőnek, valamint az Erdélyi Református Könyvnaptárnak. Kutatási területe a bibliateológia, a lelkigondozás. Az ószövetségi bibliai tudományok doktora (1992). Számos prédikáció, tanulmány, cikk szerzője. Művei: Az Úr közel (Kórházi Napló, 1995), Istenem, Istenem (Börtönnapló, 1995), Jób Könyve a bölcsességirodalmi etika keretében (Kolozsvár, 1996), Az idők határán (Előadás, Marosvásárhely, 1998), A lélek éhsége (Igehirdetések, Kolozsvár, 1998). /Bölöni Domokos: "No, gyere csak nyugdíjba!". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./
2000. július 31.
Júl. 29-én tartották meg a magyarnemegyeiek világtalálkozója. A Beszterce-Naszód megyei község református gyülekezete ez alkalommal ünnepelte templomuk 200, Kárpát-medencei létük 1000 és a kereszténység 2000 éves évfordulóját. Napjainkban Magyarnemegyén már nincsenek reformátusok. Az itteni gyülekezet, 200 éves templomával mintegy 1000 lelket számlál. A templom előtti kopjafa avatásra volt a rendezvény programjának következő pontja. melyet dr. Csiha Kálmán püspök leplezett le. Ugyancsak ez alkalommal nyílt meg a Nyílt Társadalomért Alapítvány által támogatott hátrányos helyzetűek (öregek, betegek) gondozását elősegítő fölkészítés. A 15 leendő ápolónőt előkészítő tanfolyam novemberben zárul. Egyelőre 49 krónikus betegük van, ezekből hét ágyhoz kötött. Ezeket egy diakóniai intézményhez hasonlóan, otthon, megszokott környezetükben fogják gondozni, ellátni. /Tóthpál Tamás: Magyarnemegyeiek világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
2000. szeptember 22.
Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) október 6-7-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban konferenciát tart Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel. Meghívott előadók: Németh Zsolt (magyar külügyi államtitkár), Glattfelder Béla (magyar gazdasági államtitkár), Hernádi Zsolt (UKK kuratóriumi elnök), Szabó Ottó (magyar külügyminisztérium), Kerekes Gábor (Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke), dr. Lenk Géza (Eximbank Rt. elnöke), dr. Váradi Zoltán (Corvinus Rt. vezérigazgatója), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke), dr. Melega Tibor (ITD Hungary vezérigazgató), dr. Tolnai Lajos (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke). /Konferencia vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. október 31.
A nagykárolyi Collegium régizene-együttes október közepén már az idén harmadszor lépett a mihályfalvi közönség elé: a Nyíló Akác fesztiválon, a Bocskai-szobor avatásán és legutóbb a református diakóniai központ alapkőletételén vett részt. A Collegium együttes 1977-ben alakult, ebben a műfajban az elsők között az országban. A négy állandó tagja 1980 óta zenél együtt, munkahelyi elfoglaltság mellett: Deák Endre és Vezér János zenetanár, Keresztesi Ildikó angoltanár, Enyedi Zsolt informatikus. Műfajuk pontos meghatározása: régi zene historikus felfogásban. Erdélyen kívül Magyarországon és Németországban is felléptek már, muzsikájukat CD és hangkazetta is őrzi. /Rencz Csaba: A Collegium együttes Mihályfalván. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./
2000. november 18.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nov. 17-i ülésén úgy döntött, objektív okok miatt december 1-jéről 11-21-re halasztják az egyházkerület közgyűlését. Eldöntötték, hogy a Marosvásárhelyen épülő diakóniai és tanulmányi központ a Bod Péter nevet fogja viselni. Az intézmény felszentelésére november 25-én kerül sor. Az épületet nagyrészt külföldi magyar gyülekezetek és magánszemélyek emelték fel. A marosvásárhelyi diakóniai intézet Kelet-Erdélyben ugyanazt a szerepet, feladatot hivatott betölteni, mint Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ. /Papp Annamária: Ismét elhalasztották a püspökválasztást. Igazgatótanácsi ülés a reformátusoknál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2000. november 18.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nov. 17-i ülésén úgy döntött, objektív okok miatt december 1-jéről 11-21-re halasztják az egyházkerület közgyűlését. Eldöntötték, hogy a Marosvásárhelyen épülő diakóniai és tanulmányi központ a Bod Péter nevet fogja viselni. Az intézmény felszentelésére november 25-én kerül sor. Az épületet nagyrészt külföldi magyar gyülekezetek és magánszemélyek emelték fel. A marosvásárhelyi diakóniai intézet Kelet-Erdélyben ugyanazt a szerepet, feladatot hivatott betölteni, mint Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ. /Papp Annamária: Ismét elhalasztották a püspökválasztást. Igazgatótanácsi ülés a reformátusoknál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2000. november 27.
Nov. 25-én Marosvásárhelyen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felavatta a Református Diakóniai és Tanulmányi Központot. A négyszintes központ a diakonisszaképző posztliceális főiskola székhelyéül, valamint a református kollégisták bentlakásául szolgál, helyet ad tudományos és kutatói képzőköröknek, tanfolyamoknak, művelődési és egyházi rendezvényeknek, szállodai emeletén kül- és belföldi vendégeket fogadnak. A központ létrehozása körülbelül 500 ezer dollárba került. A püspök beszédében kiemelte: ha 500 elvett ingatlanukat visszaadták volna, az utóbbi tíz évben az Erdélyi Református Egyházkerületben talán nem épül fel a 218 új épület. Lehet halófélben a becsület, mi Istenben bízó magyarságot, ifjúságot remélünk és nevelünk - mondta a püspök. A központ felépítését a Buenos Aires-i dr. Garavölgyi Tibor 200 000 dollárral és dr. Balla Imre 35 000 dollárral támogatta. A püspök László Zoltán lelkész-igazgatónak és Mezei Ilona ügyvezető igazgatónak átadta a Bibliát, a központ kulcsát és Háztörténetet, majd köszönetet mondott mindazon magyarországi és hollandiai szervezeteknek, magánszemélyeknek, akik adományokkal segítették a központ felépítését. Felszólaltak a hollandiai és magyarországi vendégek, akiknek a püspök emlékérméket adott át. /Nincstelenségben is lehet építkezni. Felavatták a Református Diakóniai Központot. = Népújság (Marosvásárhely), 2000. nov. 27./
2000. november 27.
Nov. 25-én Marosvásárhelyen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felavatta a Református Diakóniai és Tanulmányi Központot. A négyszintes központ a diakonisszaképző posztliceális főiskola székhelyéül, valamint a református kollégisták bentlakásául szolgál, helyet ad tudományos és kutatói képzőköröknek, tanfolyamoknak, művelődési és egyházi rendezvényeknek, szállodai emeletén kül- és belföldi vendégeket fogadnak. A központ létrehozása körülbelül 500 ezer dollárba került. A püspök beszédében kiemelte: ha 500 elvett ingatlanukat visszaadták volna, az utóbbi tíz évben az Erdélyi Református Egyházkerületben talán nem épül fel a 218 új épület. Lehet halófélben a becsület, mi Istenben bízó magyarságot, ifjúságot remélünk és nevelünk - mondta a püspök. A központ felépítését a Buenos Aires-i dr. Garavölgyi Tibor 200 000 dollárral és dr. Balla Imre 35 000 dollárral támogatta. A püspök László Zoltán lelkész-igazgatónak és Mezei Ilona ügyvezető igazgatónak átadta a Bibliát, a központ kulcsát és Háztörténetet, majd köszönetet mondott mindazon magyarországi és hollandiai szervezeteknek, magánszemélyeknek, akik adományokkal segítették a központ felépítését. Felszólaltak a hollandiai és magyarországi vendégek, akiknek a püspök emlékérméket adott át. /Nincstelenségben is lehet építkezni. Felavatták a Református Diakóniai Központot. = Népújság (Marosvásárhely), 2000. nov. 27./
2000. december 7.
Dec. 6-án Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban emlékplakettel és elismerő oklevéllel tüntették ki azokat a református lelkészeket, illetve gyülekezeteket, amelyek az eltelt tíz évben öregotthonokat, árvaházakat, templomokat építettek. Az ünnepségen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület leköszönő püspöke hirdetett igét. Az elismerésben részesülők egyházmegyék szerint vehették át a jutalmat. A kolozsvári egyházmegyében az elmúlt tíz évben egész sor épületet emeltek. Györgyfalván felépült a Bethlen Ház, Kisbácsban templom és parókia, Szucságban gyülekezeti terem, Mérában kibővítették az imatermet. A kolozsvári felsővárosi egyházközségben öregek otthona, a monostori egyházközségben gyülekezeti központ és templom, a Bulgária telepen templom és gyülekezeti ház, a Tóvidéken templom, parókia stb. épült. - Az ünnepségen fellépett a kolozsvári Református Kollégium kórusa Székely Árpád igazgató, karnagy vezetésével. /Református lelkészeket és gyülekezeteket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2000. december 22.
Dec. 15-16-án gazdasági-pénzügyi oktató programot és Forrásteremtés 2001 címmel vállalkozói fórumot szervezett a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ), Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A második napon Páll Tibor, az Európa Akadémia titkára előadásában kifejtette: ″a regionális együttműködések képezik az EU csatlakozás előszobáját″. Ebben fontos szerep jut az önkormányzatok, a civil szféra és a vállalkozók rétegének az összefogására. Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről beszélt. A fórum után az RPVSZ közgyűlést tartott, ahol elhangzott, hogy a nonprofit szervezet 1999-ben 16 tanácskozást rendezett, 2000-ben már 24-et. /Vállalkozói konferencia és fórum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2001. április 18.
Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2001. május 5.
Máj. 4-én Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyitották az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány szervezésében lebonyolítandó kétnapos konferenciát, az erdélyi magyar társadalmi szervezetek fórumát. A társszervezők: Gyulafehérvári Caritas, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Országos Magyar Diákszövetség, Pro Professione Alapítvány, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság. A tanácskozás mottója: A tudás mint társadalmi erőforrás. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke emlékeztetett a történelmi erdélyi sajátosságokra, melyeknek köszönhetően a magyar civil társadalomnak a tizenegy évvel ezelőtti ébredés pillanataiban már volt mire építkeznie. A magyar állami költségvetés közel hárommilliárd forintot bocsát rendelkezésre és az erdélyi civil szervezetek fogadókészek erre a felelős feladatra. Az anyaországin kívül jelentős anyagi források állnak rendelkezésre az Európai Unióban és az országban is. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője korunk erőteljes urbanizálódásáról beszélt. Kis közösségeket létrehozva nagyobb közösségek építhetők, melyekben jól érezhetik magukat az emberek. A III. Civil Fórum nyolc szekcióüléssel folytatódik. /Ördög I. Béla: III. Civil Fórum 2001 Kolozsváron "A tudás mint társadalmi erőforrás" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2001. május 14.
Máj. 11-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban ünnepelték a Romániai Máltai Segélyszolgálat tízéves születésnapját. Az 1991. május 11-én megalapított segélyszolgálat elnöke Puskás Bálint Zoltán üdvözölte a hazai és külföldi (Németország, Magyarország) vendégeket. Elmondta, hogy 24 fiókszervezettel a legnagyobb segélyszolgálattá vált Romániában. Manfred Schulz, a németországi Malteser Hilfsdienst müncheni egyházmegyei szervezetének vezetője átadta a németországi segélyszolgálat elnökének az üdvözletét. Ugron Béla, a magyarországi segélyszolgálat alelnöke a Magyar Máltai Segélyszolgálat ajánlatát hozta, miszerint bármikor szívesen látják továbbképzésre, tapasztalatcserére a romániai szervezet tagjait. Az ünnepség befejezéseképpen Franz Otto Hansen máltai oklevelet és plakettet nyújtott át, eddig kifejtett áldozatos munkájuk elismeréseként, a Romániai Máltai Segélyszolgálat tizenöt tagjának. /Köllő Katalin: A hit védelmében és a rászorultak megsegítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2001. május 17.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa megtárgyalta azt a javaslatot, amelyet Pap Géza püspök terjesztett elő az egyházi diakóniai munka átszervezésére. A püspök beszámolt erről az átszervezésről. Létezik a Diakóniai Alapítványuk, azonban a háziorvosi rendszer megjelenésével az alapítvány kicsúszott az egyház ellenőrzése alól. Ezért az alapítványt át kell szervezni. A Diakóniai Központ sok mindennel foglalkozik, de igazi diakóniai munkát, a szó bibliai értelmében nem végez. Gyógyszertáruknak szintén nincs kapcsolata intézményeikkel. A kolozsvári posztliceális diakonissza képző a Református Kollégium keretében működik, fizetéses rendszerben. Ez azt jelenti, hogy az állam nem járul hozzá ennek az oktatási formának a fenntartásához. A marosvásárhelyi diakóniai központ felépítése óta az egyháznak két központtal, két tanári karral és kétszeres kiadásokkal kell szembenéznie. Amikor megpróbálta a két intézményt összevonni, hatalmas ellenállásba ütközött. A püspök úgy látja, hogy a diakóniai munkában a hangsúlyt a házi beteggondozásra kell helyezni, össze kell vonni a Diakóniai Központ és a Diakóniai Alapítvány munkáját. A diakonisszaképző intézet igazgatójává a testület dr. Sárosi Artúr orvost nevezte ki. /Papp Annamária: Átszervezik a diakóniai munkát az Erdélyi Református Egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2001. június 7.
Szeptember elsejétől két önálló tanintézmény, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum valamint a Református Kollégium működik a nagy múltú marosvásárhelyi középiskola épületében, amely 44 osztálynak ad helyet, harmincnak a magyar, 14-nek pedig a román tagozaton. Az 1125 diákot (ebből 774-en tanulnak a magyar tagozaton, 105-en a Református Kollégiumban) a betanító pedagógusokkal együtt 105 tanár oktatja. Bálint István igazgató leszögezte: A jelenlegi gazdasági helyzet s az érvényben levő törvények nem teszik lehetővé, hogy hosszú távú terveket készítsünk. A Bolyai továbbra is élenjáró intézménynek számít. A tavalyi végzősöknek több mint 90 százaléka főiskolán, egyetemen tanul. /(bodolai): Új világot a régiben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./ 21 diák ballagott az idén önállósított Református Kollégiumból /Marosvásárhely/, tájékoztatott Horváth Gabriella igazgatónő. A kollégium testvérkapcsolatban van az országban működő nyolc hasonló intézménnyel, valamint a pápai és a kecskeméti református kollégiummal. Nemrég kaptak Argentínából egy 18.000 kötetes könyvgyűjteményt, magyar, angol és német nyelvű könyvekkel. Hollandiából 15 Pentium 1-es számítógépet adományoztak a kollégiumnak, amelyeket közösen használnak a Bod Péter Református Diakóniai Központtal. /(bodolai): Két kilencedik osztály a Református Kollégiumban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
2001. augusztus 28.
Aug. 28-án Kolozsváron tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Határozatot fogadtak el a 10/2001-es, az 1945. március 6. és 1989. december 22. között önkényesen elkobzott ingatlanok jogállásáról szóló törvény alkalmazását felügyelő országos struktúra létrehozásáról, melynek koordinációjával Kerekes Gábor önkormányzati alelnököt bízták meg. A területi szervezetek szintjén kijelölt önkormányzati képviselő vezetésével minden RMDSZ önkormányzati képviselettel rendelkező településen a kérdéskörnek egy felelősét kell megjelölni. A helyi önkormányzati tisztségviselők feladata lesz a lakosság tájékoztatása és a tulajdonosok törvényes érdekeinek érvényesítése az önkormányzatok szintjén. Az Ügyvezető Elnökség javasolta: az SZKT döntsön arról, hogy a testület elkövetkezendő ülésére az RMDSZ területi elnökei számoljanak be a restituciós törvények (18/1991, 1/2000 és 10/2001 számú törvények) alkalmazásával kapcsolatos tevékenységükről és eredményeikről. Nagy F. István oktatási alelnök iskolakezdési időszakról szóló tájékoztatójában kiemelte az Aradon és Máramarosszigeten induló önálló magyar iskolák fontosságát. Az Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztálya az iskolakezdési időszakban állandó ügyeletet tart a felmerülő gondok kezelése érdekében. Az Ügyvezető Elnökség megvizsgálta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására vonatkozó, június hónap folyamán, a HTMH-hoz eljutatott javaslatának kiegészített változatát. A további feladatok ellátásával testület megbízta Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt. A testület megtekintette a Reform Tömörülés RMDSZ platform június 30-július 1. közötti elnökségi üléséről készült emlékeztető dokumentumot. Az elnökség véleménye az, hogy a dokumentum hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Az RMDSZ Reform Tömörülés elnevezésű platformja politikai cselekvésének elsődleges célja a Szövetség közösség érdekében kifejtett tevékenységének hiteltelenítse és a vezető tisztségek elvtelen eszközökkel való megszerzése - derül ki a dokumentumból. A dokumentum egyértelműen igazolja a platform elmúlt években kifejtett közéleti tevékenységét, ezért érthetetlen a nyilvánosságra került irattól való elhatárolódás. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az Elnökséget az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítésére hivatott bizottság összehívásáról és a történelmi magyar egyházak vezetőivel való közös tanácskozás céljából. Az ülésre aug. 31-én kerül sor Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban. /RMDSZ Tájékoztató, aug. 28. - 2025. sz./
2001. szeptember 1.
Aug. 31-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban került sor az RMDSZ csúcsvezetősége és a magyar történelmi egyházfők közötti megbeszélésre, amelynek célja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítése volt. A megbeszélés eredményeiről Markó Béla és Tőkés László tájékoztatott. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: Nagyon fontos az egyházi ingatlanok kérdésének megoldásához szükséges jogi keretek megteremtése. Az egyházi ingatlanok területén gyakorlatilag, néhány szimbolikus jellegű sürgősségi kormányrendeleten kívül, eddig semmilyen előrelépést nem sikerült kikényszeríteni. Megegyeztek abban, hogy RMDSZ-szakértők segítenek abban, hogy az egyházak saját törvényjavaslatot dolgozzanak ki az ingatlan-visszajuttatás kérdésében. Tőkés László püspök a következőképpen véleményezte a találkozót: Az RMDSZ - az eddigiektől eltérően - messzemenően konzultálni akar minden, az egyházakat érintő kérdésben. A szövetség ingatlanügyben maradéktalanul magáévá teszi az egyházak álláspontját, és ennek megfelelően látja el az őket érintő ügyek képviseletét. Ez egy nagyon fontos eredménye a mai napnak. Az egyház önállóan lép fel a 94-es kormányhatározat ellen, akár demonstratív eszközöket is igénybe véve, és kéri az RMDSZ-t, hogy a szenátusban akadályozza meg ennek elfogadását. /Köllő Katalin: Egyetértenek a teljes visszaszolgáltatás elvében. RMDSZ-vezetők magyar egyházfőkkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2001. október 9.
A Magyar Írószövetség vezetősége 2000-ben életre hívta a Szociográfiai Szakosztályt (a költői, prózaírói, drámaírói és műfordítói mellett), Beke György elnökletével. A rendszerváltás óta a műfaj nem örvend olyan rangnak és tekintélynek, mint amilyet irodalmi jelentősége folytán joggal megérdemelne. Balázs Ferencnek, az erdélyi magyar szociográfia klasszikusának századik születési évfordulója jó alkalmat kínál arra, hogy a szakosztály tagjai és meghívottjai Kolozsvárt, illetve Mészkőn tekintsék át - okt. 12. és 14. között- a szociográfia magyar múltját és sürgető feladatait. A kolozsvári Diakóniai Központban okt. 12-én kezdődő rendezvény előadói: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, Dáné Tibor Kálmán. Okt. 13-án kezdődik a Brassai Sámuel Líceumban a Balázs Ferenc-emlékülés. A szép apostoli élet című centenáriumi Balázs Ferenc-kiadványt Dáné Tibor Kálmán mutatja be. /Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2001. október 13.
Okt. 12-én megkezdődött Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának a munkaülése. A kétnapos konferencia résztvevőit dr. Kötő József az EMKE elnöke köszöntötte, majd Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást, és bejelentette, hogy a Magyar Írószövetség megalapította a Szabó Zoltánról, a legkiválóbb magyar szociográfusról elnevezett díjat. A továbbiakban Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, és Oláh János tartott előadást a szociográfia elméletéről és gyakorlatáról. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Okt. 13-án a Brassai Sámuel Líceumban tartják a Balázs Ferenc-emlékülést, ahol a kolozsvári egyetem magyar újságírószakos hallgatói működnek közre előadásokkal, Dáné Tibor Kálmán pedig bemutatja A szép apostoli élet című centenáriumi kiadványt, amelyet majd okt.14-én Mészkőn is ismertetnek, végül a rendezvény résztvevői Mészkőn megkoszorúzzák Balázs Ferenc sírját. "Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról" címmel tartanak konferenciát okt. 12-14-e között Kolozsvárott. Ez műfaj, amely már a két világháború között létezett, csak 2000-ben jutott oda, hogy a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályt is létesítsen, Beke György elnökletével. A rendezvényen előadások hangzanak el az írói szociográfia elméletéről és gyakorlatáról, a Magyarország felfedezése sorozatainak jelentőségéről, a szociográfia erdélyi, délvidéki és kárpátaljai műhelyeiről, egyéni teljesítményeiről, előadók: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, valamint Dáné Tibor Kálmán. /Balázs Ferencre emlékeznek Kolozsváron. Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2001. október 25.
Nyilatkozatban fejezik ki elégedettségüket a romániai történelmi magyar egyházak, valamint országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai, amiért a Velencei Bizottság elismerte "az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészüket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék." A kolozsvári tanácskozás témája a magyarokról szóló kedvezménytörvény alkalmazása volt. A résztvevők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű testületek működjenek: "RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek", és a MÁÉRT-on is megjelenítik ezt az akaratot, ugyanakkor felkérik a magyar kormányt: kormányközi protokollumban igényelje Romániától, hogy segítse elő hárompillérű testületek működését. A nyilatkozatot 16 szervezet képviselői írták alá. Az RMDSZ és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képviselője nem írta alá a dokumentumot. Nyilatkozat 2001. október 22-én Kolozsvárott, a Református Diakóniai Intézetben munkaülésen találkoztak az alább megnevezett történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk meg-őrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. A résztvevők egyöntetűen, nemzeti konszenzusként fogadták el azt az alapelvet, hogy a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. Ugyanakkor minden köztestület felelőssége és joga, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ-, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A többség részéről várható politikai nyomásgyakorlást a maga eszközeivel mindhárom képviselet az érvényes nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint határozottan visszaveri, s egyben felkéri a Magyar Kormányt, hogy a minden reménységünk szerint aláírandó kormányközi protokollumbanigényeljék a román féltől, hogy segítse elő az említett hárompillérű testületek tevékenységét. Az alkalmazásért felelős, kialakítandó testület a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtási szabályai szerint kidolgozza azt a rendszert, amely a megfelelő infrastruktúra birtokában lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a szubszidiaritás elvére alapozva a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül. Meggyőződésünk, hogy a konszenzuson alapuló nemzeti közképviselet a közösség javát szolgáló módon alkalmazza majd a vonatkozó törvényes előírásokat. Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye - Jakubinyi György, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye - Tempfli József, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Evangélikus-Lutheránus Egyház - Mózes Árpád, Erdélyi Református Egyházkerület - Papp Géza, Királyhágómelléki Református Egyházkerüle - Tőkés László, Unitárius Egyház - Szabó Árpád, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - Bartha András, Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Szőcs Judit, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor, Bolyai Társaság - Wanek Ferenc, Erdélyi Kárpát Egyesület, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége - Szabó László, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Kolozsvár. 2001. október 22. /Hárompillérű testület a státustörvényért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2001. november 13.
Elődjét, Csiha Kálmánt építkező egyházi vezetőként tiszteli az egész magyar reformátusság, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke folytatja-e az építkezést, tette fel a kérdést az Erdélyi Napló munkatársa. Pap Géza arra emlékeztetett, hogy az erdélyi református egyház fennállása óta folyamatosan építkezett. Az első világháborút követő impériumváltás után a román hatalom egyetlen tollvonással ötszáz iskolájától fosztotta meg a református egyházat. De 1936-ban Makkai Sándor püspök már újra háromszáz működő felekezeti iskolájától tájékoztatott. Aztán következett 1948, az államosítás, amikor újra elvették a felekezeti iskoláikat, a diakóniai épületeket. 1989 óta negyedszázra tehető azon templomok, diakóniai központok száma, amelyek a gyülekezetek erőfeszítése révén felépültek. Az egyháznak a már álló épületekben kell megvalósítania a maga missziós, diakóniai, katekétikai elveit. - A püspöki munkakörrel járó feladatok megosztására, a csapatmunkára vonatkozó elképzelést már induláskor megfogalmazta. Ötvös József generális direktorként a missziós tevékenységért felel. Kató Béla a gazdasági, valamint a diakóniai ügyek felelőse. Mindazzal, ami ezenfelül még marad, a püspök próbál megbirkózni. - Az átvilágítás kérdése már korábban felvetődött. Pap Géza a saját dossziéját kérte ki, de még mindig nem kapta meg. Jó lenne végre tiszta vizet önteni a pohárba, hangsúlyozta. Aggályaik vannak, tette hozzá, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt érintetlenek maradtak-e azok a dossziék. Ennyi idő elég lehetett arra, hogy átnézzék, meghamisítsák, tetszés szerint módosítsák a tartalmukat. - Az ortodox egyház szinódusának az üggyel kapcsolatos határozata kimondja: az átvilágítási eljárás sérti a gyónási titkot, s ezzel a kérdést levették a napirendről. Pap Géza püspök elmondta, az az elképzelésük, hogy felállítják saját egyházi belső átvilágító testületüket. Erre vonatkozó javaslatát ismertette a legutóbbi zsinati ülésünkön. A püspök szerint az átvilágítás legfőbb, hogy lehetőséget biztosítson az elmúlt időszakban elkövetett bűnök bevallására, a bocsánatkérésre és a megbocsátásra. Amennyiben viszont valaki nem hajlandó megjelenni a vének tanácsa előtt, a tanács javaslatára a püspök az egyházkerület fegyelmi bizottsága elé utalja az ügyet. A román hatalomnak nem áll szándékában hiánytalanul visszaszolgáltatni a javainkat, tért át a püspök az elkobzott javak kérdésére. - A státustörvénnyel kapcsolatban megjegyezte: az egyházakra - az igen jól kiépített struktúrájuk révén - támaszkodni lehet. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./
2002. január 8.
Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 20.
Jan. 20-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban ünnepi istentiszteletre került sor abból az alkalomból, hogy elkészült a hat éve épülő Eminescu utcai diakóniai otthon. Igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, illyefalvi református lelkész. Az egyház az az intézmény, amelyre mindig lehet számítani, mondta Kató Béla. Fülöp G. Dénes felvázolta milyen sokrétű, építő tevékenységet végeztek az egyházközségben - az árvaház működtetésétől, a könyvkiadásig, az idegennyelv-kurzusoktól az öregotthon építéséig, a nagycsaládok megsegítéséig. . Fülöp G. Dénes lelkész a közeljövőben nyugállományba vonul, köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a diakóniai otthon megépítéséhez. A diakóniai otthon, amely valószínűleg a Bocskai István nevét viseli majd, és 35 idős ember befogadására, előadások megtartására, orvosi ellátásra, betegápolásra, vendéglátásra lesz alkalmas. Megépítéséhez hollandiai, svájci, amerikai, angliai gyülekezetek, az Illyés Közalapítvány és a marosvásárhelyi egyházak kuratóriuma járult hozzá. /(mezey): Felavatták a marosvásárhelyi diakóniai központot. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2002. március 2.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság /RMNT / és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szervezésében kétnapos civil fórum kezdődött március 1-jén a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai központban. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az RMNT és dr. Kötő József, az EMKE elnöke üdvözlő beszéde után Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a felnőttképzés európai tendenciáiról tartott előadást, Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő pedig a Socrates és Leonardo da Vinci Európa-programok nyújtotta lehetőségekről. Ezután hat munkacsoportban tanácskoztak. – Ennek a Népfőiskola börzének kettős célja van: felmérjük a felnőttképzés jelenlegi helyzetét és lehetőségeit Romániában, és egyúttal megpróbáljuk jövőjét is körvonalazni — foglalta össze a fórum célját Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára. /Szabó Csaba: Népfőiskola-börze, Erdély, 2002. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. május 7.
Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (EMCSZA) máj. 3-4-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megszervezte a romániai magyar civil szervezetek tanácskozását. A IV. Civil Fórum 2002 A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés témájára összpontosított. Erre irányították figyelmüket az egyházi, gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, és szociális szekciók munkálataiban részt vevők, akiknek száma (közel 250) a szervezők szerint meghaladta az előző rendezvényekét. - A romániai magyarság várja a hiteles demokrácia térnyerését, miközben saját intézményrendszerét igyekszik hozzáépíteni a másokéhoz. A Kárpát-medencei magyarok egyenlő jogú és rangú polgárai lehetnek hazájuknak és Európának - mondotta Somai József. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője a magyarországi országgyűlési választások eredményei nyomán kialakult bizalmatlan hangulat eloszlatására elmondta: a magyar kedvezménytörvényt politikai beállítottságtól függetlenül mindenki elfogadta, nem annak tartalmáról, csak megvalósítási módszeréről folyt és tart a vita. Április 29-i adatok szerint a környező országokban összesen 333 329-en kértek magyar igazolványt (közülük 169 ezren Romániából), és 3700-an hozzátartozói igazolványt. Az önépítő intézményfejlesztés legfontosabb kelléke a cselekvőkészség. /Ördög I. Béla: Lezajlott a IV. Civil Fórum 2002. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Somai József EMCSZA-elnök szerint soha még ennyien Magyarországról nem vettek részt a Kolozsváron megrendezésre kerülő civil fórumon. Kötő József, az EMKE elnöke közölte, hogy 1432 önálló jogi személyiségként bejegyzett szerveződést tartanak nyilván, több mint 50 százalékuk a művelődés körében tevékenykedő testület. Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója Magyar szervezetek a Kárpát—medencében című adatbázis bemutatója nyomán mindenki láthatta az Agora Irodák működésének eredményét. /(Csomafáy Ferenc): IV. Civil Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
